Folytatva az előző blogbejegyzést, ott tartottunk, hogy milyen módon születnek az ötletek, és hogyan született meg, és alakult át a Europe Village Projekt ötlete: a bejegyzés első részét ide kattintva olvashatod el.

Tehát, egy augusztusi reggelen, a gyulai boltba indulva, leléptem a zebránál a járdáról, és beugrott egy ötlet: az európai családok által lakott települést a fantáziánk által kell létrehozni! Ugyanúgy, ahogyan Verne embereket küldött a holdra, vagy a tenger mélyére … Egy könyvet kell erről írni. A gondolat sebessége számunkra felfoghatatlan: mire átértem a zebrán az út túloldalára, már végig is gondoltam az egészet. Következhetett tehát az amiért elindultam: a bevásárlás.

A gyulai nyaralásunk aztán hamar véget ért, mi pedig fájó szívvel mentünk haza Debrecenbe. Azóta is sokszor nyaraltunk Gyulán, az egyik kedves helyünk, az egész családunk nagyon szereti. A bolt, ahová indultam azon a reggelen, azóta már megszűnt, ha jól emlékszem egy „százforintos bolt” van a helyén.

Az európai településről szóló írással kapcsolatban pedig tovább tervezgettem, és jöttek az apróbb ötletek, de ezek már nem kötődtek egy-egy helyszínhez vagy konkrét cselekvéshez. Először is, végiggondolva az ötletet, arra jutottam, hogy én ezt a történetet nem tudom megírni, lévén nem vagyok író. Tehát írókkal kell szövetkeznem. Aztán jött az a gondolatom, hogy – mivel egy európai családok által alapított településről van szó – nemzetközi írócsapatnak kellene megírnia ezt a regényt. Ki ismerhetne jobban egy szlovák, magyar, vagy lengyel családot, mint egy szlovák, magyar vagy lengyel író?!

Nyilván nem lehet szó 28 íróról, az túl sok lenne. Elég lenne 5, különböző nemzetiségű író. Az már egy „csapat”. Amíg ezeket végig gondoltam, véget is ért a 2012-es esztendő.

A következő mozzanat az ötlettel kapcsolatban az volt, hogy szerveztem egy találkozót Budapesten egy régi kedves ismerősömmel, aki „pr” és marketing területen dolgozik. Elmeséltem neki az ötletemet. Az érdekelt, hogy szerinte mindez megvalósítható-e. Az ismerősöm jónak és megvalósíthatónak tartotta az ötletemet. Hurrá! 🙂

Ennek az ismerősömnek a szavára sokat adok, ezért az ötletem pozitív fogadtatása újabb lökést adott, hogy tovább szőjem a tervemet.

Arra jutottam, hogy nem kell feltétlenül ragaszkodni a korábbi elgondolásomhoz, ami arról szólt, hogy egy képzeletbeli, európai családok által alapított településen játszódjon a történetünk. Azt is elvetettem, hogy a regényünk szereplői együtt dolgozzanak, egy közös, európai projekten.

Hogyan folytatódott a tervezés? Aki velünk tart, annak nemsokára elmeséljük!

Ha nem akarsz lemaradni semmiről, iratkozz fel hírlevelünkre!

Pin It on Pinterest

Share This