Az ötleteink születése – akárcsak az ujjlenyomatunk- egyénenként különböző.

Sok „ötletelőnek” éjszaka, álmában születnek az ötletei, és ha szerencséje van, akkor másnap reggel még emlékszik rá. Az előrelátóak viszont jegyzetfüzetet helyeznek az éjjeliszekrényükre, és ha úgy alakul, az éjszaka közepén feljegyzik, ami az eszükbe jut. Másoknak napközben – villámcsapás szerűen- egy pillanat alatt ugrik be a nagy ötlet. Amennyiben egy korszakalkotó ötletről van szó, akkor ez a hirtelen jött ötlet az egész emberiség jövőjét megváltoztathatja. Szerintem mindenki ismer ilyen nagy ötletet.

A Europe Village Projekt viszont nem egy éjszakai álomból, vagy egy hirtelen jött ötletből született. Hosszasan érlelődött az elmémben, és különböző lépcsőfokokon át bukdácsolva ért el a megvalósításhoz.

Kezdjük a gyermekkorommal, amikor én is, mint a többi korombéli gyerekek, faltam a Verne regényeket. Verne egy olyan kor szülöttje volt, amikor még voltak „fehér foltok” a térképen, és még utópiának tűnt az, hogy az ember repüljön, vagy a tenger alatt közlekedjen. Vernét bámulatos fantáziával áldotta meg a teremtő, és számára nem léteztek azok a fránya „fehér foltok” a térképen. Hősei ennek megfelelően bejárták az akkor ismert, és az akkor még fel nem fedezett helyeket: földön, vízen és a levegőben.

Ezen regények hatására álmodoztam én is arról, hogy milyen fantasztikus lenne alapítani egy települést. Telt múlt az idő, és 1995-ben megjelent a „Catan telepesei” stratégiai játék, és a világon mindenhol nagy sikert aratott. Ebből arra következtettem, hogy másokat is foglalkoztathat egy település alapítása, és felépítése (szerintem a játék megalkotója is olvasta Verne regényeit).

Aztán, 2004-ben tagjai lettünk az Európai Uniónak, ami azzal a lehetőséggel kecsegtetett minket, hogy újra, mi is szabadon mozoghassunk a megosztottság nélküli Európában.

Ekkor jött elő újra a település alapításával kapcsolatos ötletem – de tényleg csak ötlet szinten –, hogy milyen érdekes lenne az élet egy olyan településen, ahol minden európai ország képviseletében élne egy-egy család. Ezek a családok pedig együtt dolgoznának egy közös európai projekten. Lehetne ez egy mezőgazdasági, kutató vagy egyéb más projekt.

Persze, tudtam azt, hogy ehhez a projekthez az én lehetőségeim kevesek.

Emlékszem, 2012-ben éppen Gyulán nyaraltam a családommal. Tudnotok kell, hogy én egy korán kelő ember vagyok. Főleg nyáron. A családom ennek pont az ellenkezője. Szóval, ezen az augusztusi reggelen is korán felébredtem. Egy ideig „néztem a plafont” majd közelegvén a megváltó hét órás időpont, amikor nyitnak az élelmiszerboltok, illően felöltöztem, majd halkan kilopóztam a szobánkból. Az élelmiszerbolt a szállásunk közelében volt. Elindultam, és éppen, amikor a bolttal szemben, leléptem a zebránál a járdáról, beugrott egy ötlet … és a többi már történelem.

Ha érdekel a történet folytatása kattintsd ide, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Pin It on Pinterest

Share This